Archives

Calendar

December 2016
M T W T F S S
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293031  



Archive for December 26th, 2016

love-your-soul

Question of Yashoda: I have a question about ‘loving yourself’. What does this mean in the bhakti path? Can it be not only an ego trip?

Swami Tirtha: Remember jive-doya, name-ruchi, vaishnava-sevana[1].

Jive-doya means mercy to the living entity – that is a compassionate and loving kindness to all living beings, including ourselves. Then the question comes, what is real mercy? We need to administer the best remedy that will help us during this material life on the planet Earth and also save our souls in eternity. So this merciful attitude is to make the spiritual practice for ourselves and also to help others to find their ways.

Name-ruchi means, we need to generate spiritual power to maintain the services, the feeling so to say for the merciful attitude and also to get a higher taste so that we can find our own enthusiasm. Mantra-japa meditation is the source of this spiritual power and also we need to remember that real mantra is not only for our own benefit, but rather this quality of chanting is also good for the mantra itself. If we cultivate, it helps to maintain the spiritual tradition – in this way our individual practice is more like a real service.

Vaishnava-sevana – and finally we can channel our generated spiritual energies in the proper direction by serving the devotees. And actually this is to make the devotee around us spiritually happy. The way to do this is: jive-doya – preaching, serving in merciful mood to other beings, and name-ruchi – properly and enthusiastically chanting of the holy names. This is how the circle is closed, and then we can start again on a higher platform.

‘Love yourself’ for me means we include ourselves on the list of those whom we appreciate as well. Life is so simple. We are eternal souls, we belong to the Supreme, and there is a living and loving connection. All else is secondary.

[1] „Hear, Sanatana! Kindness to all living beings, taste for the holy name, and service to vaishnavas – apart from these there is no other dharma”./ jive daya name ruchi, vaishnava-sevana | iha chara dharma nahi suna sanatana || (attributed to Lord Caitanya, often quoted or alluded to by Srila Bhaktisiddhanta Sarasvati, e.g. in Caitanya Bhagavata Adi Khanda 1.1 purport, original source unknown)

 

 



love-your-soul

Jasódá kérdése: Volna egy kérdésem önmagunk szeretetével kapcsolatban. Mit jelent ez a bhakti ösvényén járva? Elkerülhető-e az „ego-trip”, az önajnározás?

Szvámí Tírtha: Emlékezzetek erre dzsívé dajá, námé rucsi, vaisnava szévana[1]!

Dzsívé dajá jelenti az élőlények iránti könyörületet, amely együttérző és szeretettel teli kedvesség valamennyi élőlény iránt, ideértve önmagunkat is. Ekkor felmerül a kérdés, hogy mi is a valódi könyörület. A legjobb gyógyírt kell alkalmaznunk, amely segíteni fog bennünket ebben az anyagi létben a Földön, és meg is menti a lelkünket az örökkévalóság számára. Tehát ez a könyörülettel teli hozzáállás saját magunk számára lelki gyakorlatul szolgál, továbbá segít másoknak is rálelni a saját útjukra.

Námé rucsi azt jelenti, hogy lelki erőt kell gerjesztenünk szolgálataink fenntartásához, a könyörületes hozzáálláshoz szükséges érzés megteremtéséhez, és hogy megtapasztaljunk egy felsőbb ízt is, s ezáltal ráleljünk saját lelkesedésünkre. A mantra-dzsapa meditáció a forrása ennek a lelki erőnek, és emlékeznünk kell rá, hogy a valódi mantra nem csupán a mi javunkat szolgálja, hanem az ilyen minőségű mantrazengés a mantrának magának is jót tesz. Ha gyakoroljuk, akkor segít fenntartani a spirituális tradíciót – ily módon a saját egyéni lelki gyakorlatunk még inkább valódi szolgálattá válik.

Vaisnava-szévana – s végül a saját magunk által generált spirituális energiát a helyes irányba tudjuk terelni a bhakták szolgálata által. Valójában ez a körülöttünk élő bhakták lelki boldogságának elősegítését jelenti. Hogy kell ezt csinálni? Dzsívé dajá – prédikálás, más élőlények könyörületes szolgálata, és námé rucsi – a szent nevek helyes és lelkes zengése. Így zárul be a kör, majd kezdhetjük újra egy magasabb síkon.

’Szeresd magadat’ számomra azt jelenti, hogy jómagunk is szerepel az általunk megbecsültek listáján. Az élet olyan egyszerű! Örökkévaló lelkek vagyunk, a Legfelsőbbhöz tartozunk és élő és szeretetteljes kapcsolat van közöttünk. Minden egyéb másodlagos.

[1]„Halld, Szanátan! Szerető kedvesség minden élőlény iránt, vonzódás a Szent Névhez és a vaisnavák szolgálata. Ezeken kívül nincs más kötelesség. Dzsívé dajá, námé rucsi, vaisnava szévana | ihá cshárá dharma náhi suna szanátana || (Az Úr Csaitanjának tulajdonított mondás, Bhaktisziddhánta Szaraszvati gyakran idézi vagy utal rá. Pl. Csaitanja Bhágavata Adi Khanda 1.1., magyarázat – az eredeti forrás ismeretlen.)

 



love-your-soul

Въпрос на Яшода: Искам да попитам за това „да обичаш себе си” – какво означава то по пътеката на бхакти? Възможно ли е да не е просто пътешествие на егото?

Свами Тиртха: Спомняш ли си: дживе-доя наме-ручи ваишнава-севана[1].

Дживе-доя означава милост към живите същества, тоест състрадателна и любяща доброта към всички живи същества, включително и към самите нас. Тогава идва въпросът: какво е истинска милост? Трябва да дадем най-доброто лекарство, което ще помогне по време на този материален живот на планетата Земя, а също и да спасим душите си във вечността. Така че това милостиво отношение означава да извършваме духовна практика самите ние, а също и да помагаме на останалите да намерят пътя си.

Наме-ручи значи, че е нужно да генерираме духовна сила, за да поддържаме служенето, за да чувстваме нуждата от това милостиво отношение, а също и за да получим по-висш вкус, да можем да намерим своето вдъхновение. Мантра-джапа медитацията е източникът на тази духовна сила и също трябва да помним, че истинската мантра не е само за наша собствена облага, но че качеството на мантруването е добро и за самата мантра. Ако култивираме това, ще помогнем за поддържането на духовната традиция и по този начин нашата индивидуална практика повече ще заприлича на истинско служене.

Ваишнава-сева – и накрая можем да канализираме своите генерирани духовни енергии във вярната посока като служим на преданите. Всъщност това означава да правим преданите наоколо си духовно щастливи. Начинът да го сторим е: дживе-доя – да проповядваме, да служим с милостиво отношение на останалите същества, и наме-ручи – вдъхновено, във вярното настроение да възпяваме светите имена. По този начин кръгът се затваря и после можем да започнем отново на по-висше ниво.

„Да обичаш себе си” за мен означава да включим и нас самите в списъка на онези, които ценим. Животът е толкова простичък. Ние сме вечни души, принадлежим на Върховния и помежду ни има жива и любяща връзка. Всичко останало е второстепенно.

 

[1] „Слушай, Санатана! Доброта към всички живи същества, вкус към святото име, и служене към ваишнавите – освен това не съществува друга дхарма”./ дживе дая наме ручи ваишнава-севана | иха чхара дхарма нахи шуна санатана || (тези думи се приписват на Бог Чайтаня, Шрила Бхактисиддханта Сарвасвати често ги цитира или споменава, например в коментара към „Чайтаня Бхагавата”, Ади Кханда 1.1, оригиналният източник е неизвестен)