Category RSS

Calendar

June 2018
M T W T F S S
« May    
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930  

Sharanagati

Collected words from talks of Swami Tirtha




Srila-Sridhar-Maharaj-Praying

(Szvámí Tírtha, 2013.01.04-ei szófiai reggeli előadása) 

Csak a tudatlanok mondják, hogy az odaadó szolgálat (karma-yoga) különbözik az anyagi világ analitikus tanulmányozásától, a szánkhjától. A nagy tudásúak szerint, aki helyesen halad a két út egyikén, az mindkettő eredményét elnyeri.“[1]

Rámvidzsaj kérdése: Gurudév, a Gíta második és harmadik fejezete tárgyalja a szánkhja-jógát és a karma-jógát. Mégis azt látjuk, hogy Szvámí Prabhupád egyenlőség jelet tesz a karma-jóga és a bhakti-jóga közé, mely még nincs is említve eddig a részig a Gítában. Meg tudnád magyarázni nekünk, hogy miért történik ez így?

Szvámí Tírtha: Nos, lehet, hogy nekem egy másik kiadás van meg, de az én Gítám valamennyi oldalán ez áll: “Szenteld magad Istennek!” Úgyhogy, lehet, hogy az én Gítám téved, nem tudom.

Rámvidzsaj: Akkor, kaphatnék a Tiédből egy példányt?

Szvámí Tírtha: Azonban eltekintve ettől a megjegyzéstől… Végső soron, minden értelmezés attól az iskolától függ, amelyikbe tartozol. Egyszer egy figyelemre méltó indológus Magyarországon a következőket mondta: “A Bhagavad-gíta végkövetkeztetése a nirvánáról szól!” Úgyhogy, lehet, hogy neki is egy másik kiadása volt, melyet ellenőriznem kellett. Így kutatást, úgymond analízist végeztem. S kétség kívül a Gíta említést tesz a nirvánáról. Természetesen a Gítában minden megtalálható, beleértve a nirvánát is. Azt hiszem, háromszor említik a brahma-nirvánam abhigaccshati[2] kontextusban. “A Brahmanban el fogja érni a felszabadulást.” Azonban ezt megtenni következtetésnek – nemcsak végső, hanem a Gíta elméleti következtetésének – ez lehetetlen, nem igaz. Nem ez a tanulság. Mert, ha megnézed, hányszor tesz említést a bhaktiról, Isten odaadó szolgálatáról – 36 alkalommal! S gyakorlatilag valamennyi fejezet ezzel zárul.

A kívülállók általában a Gíta tizenegyedik fejezetét kedvelik, mely “Az univerzális forma látomása”, ahol Krsna megmutatja végtelen számú arcát, karjait, fenséges szépségét és egy egyetemes perspektívát enged láttatni, mely minden emberi elképzelésen felül áll. Ez annyira felháborítja és zavarba ejti Ardzsunát, hogy így szól: “Kérlek, hagyd abba!” Ó, igen a kívülállók ilyenkor azt mondják: “Ó, mutasd tovább! Hadd lássak még többet ebből!” Míg a bhakták azt mondják: “Ugorjuk át ezt a fejezetet!” Azonban, ha megvizsgáljuk a tizenegyedik fejezetet – akkor mit látunk, mi a végkövetkeztetés? “Csakis osztatlan odaadó szolgálat által lehet eljutni Hozzám!”[3] Szóval ez mégsem a nirvánáról és nem az univerzális koncepcióról szól – hanem az odaadó szolgálatról, mely a Gíta végkövetkeztetése. Mivel, legfőképpen ebben a kali-korban az odaadás útja a legközvetlenebb módja a tökéletesedésnek.

Ezért egy olyan tanítómester, aki az odaadás útját követi, gyakorlatilag csak odaadást fog látni minden fejezetben és versben. Mert például, ahogy Gurudév említette, amikor Sríla Srídhar Mahárádzs egy templom építése kapcsán a cement áráról beszélgetett, az tiszta préma-bhakti, Krsna-kathá volt. Mert abszolút szinten minden erről szól! Ugyanígy beszélhetünk a dhjánáról, gjánáról, egyetemes formáról – valójában ez csupán alibi, hogy az odaadásról beszélhessünk.

[1] Bhagavad-gítá 5.4.

[2] Bhagavad-gítá 5.24.

[3] Bhagavad-gítá 11.54.

 



Leave a Reply