Category RSS

Calendar

May 2018
M T W T F S S
« Apr    
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031  

Sharanagati

Collected words from talks of Swami Tirtha




spiritual-development

A nyugati világban a karma-désben születünk, vagyis a tettek mezején. Az indiai emberek a dharma-désben születnek. A dharma-dés a dharma helye – ez nem pusztán a vallásos kötelezettségek, hanem az emberi előrehaladás és ambíciók beteljesítése. Ők ismerik a dharma titkait, nekünk pedig a cselekvés titkait kell megtanulnunk. Az indiai mesterek azt mondják, nagyon nehéz a nyugati tanítványokkal. Hiszen, ha adnak egy utasítást az indiai tanítványnak, ő azt követni fogja. Ha azt mondod neki: „Ülj le ebbe a sarokba, és zengjed a mantráidat két évig!”, akkor az indiai tanítvány úgy fog cselekedni. Ha azt mondod egy nyugati tanítványnak: „Csak ülj le ide tíz percre és próbálj meg meditálni!” ő azt fogja mondani: „Miért?” Miért? Mert annyira aktívak vagyunk, a cselekvés hajt bennünket. A motivációnk állandóan arra sarkall minket, hogy tegyünk valamit. De sajnos sok ostoba cselekedetet követünk el, ezért meg kell tanulnunk a cselekvés művészetét, hiszen mindig cselekszünk valamit.

A Bhagavad-gítá olyan, mint az isteni tudás enciklopédiája. Ma az ötödik fejezetből olvasunk. „Ardzsuna így szólt: ó, Krsna, először a munka feladására kérsz, majd az odaadással végzett munkát ajánlod. Kérlek, mondd meg nekem határozottan, a kettő közül melyik hasznosabb?”[1]

Ellentétes utasításokat kapni tehát elég nagy kihívást jelent. Hiszen a harmadik fejezetben Krsna a karma-jógáról beszélt, a cselekvésről, a cselekvés jógájáról. Utána pedig a transzcendentális tudásról, a meditáció egy fajtájáról. Tehát ’cselekedj és gondolkodj’. Ez kihívás volt Ardzsunának, hogy ’tenni, vagy nem tenni’. Ezért kérdezte, hogy melyik az előnyösebb. Ekkor a Magasztos Úr így válaszolt: „ A munka lemondása és az odaadással végzett munka egyaránt felszabaduláshoz vezet. De a kettő közül az odaadó szolgálat a jobb.” [2]

Megértettük, hogy az akció mindig reakciót von maga után. Általában ez az, amit nem veszünk számításba – hogy a tetteink reakciókat szülnek. Logikusnak tűnik, mégis mindig elfelejtkezünk erről. Tudatlanul, felelőtlenül cselekszünk, és utána meglepődünk rajta, hogy jönnek a reakciók. Például elkövetjük az összes ostobaságot az életünkben és utána Istent vádoljuk: „Ó, miért büntetsz Te engem?” Tehát először is meg kell értenünk: tisztítsuk meg a létezésünket, és reménykedjünk egy jobb verzióban! Ekkor azonban egy sokkal érzékenyebb kérdés jön: megpróbálod elkötelezni az életedet, és mégis jön a büntetés. Bűn és büntetés. Tehát ha van büntetés, kell lenni valami bűnnek is. Semmi sem történik ok nélkül. Látjuk a történet egyik felét – a büntetést. De eléggé okosnak kell lennünk ahhoz, hogy az okokat is meglássuk, amiért azok velünk történnek.

Ám függetlenül attól, hogy jönnek-e reakciók vagy nem jönnek, ne vádoljatok másokat! Shríla Shrídhár Mahárádzs így vélekedik: „Ne vádold a környezetet!” Bármilyen gyümölcs is termett, az számodra van ott. Le kell szednünk cselekedeteink gyümölcseit.

Ebből tehát meg kell értenünk, hogy a tetteknek mindig vannak következményeik. Ezért jó okkal mondhatjátok: „Akkor abba kell hagyni a cselekvést! Ha nincs cselekvés, nincs is reakció.” Logikusnak tűnik, de nagyon nem praktikus, mivel a nyugati tanítványok még tíz percet sem képesek meditációban ülni. Tehát számunkra a nem-cselekvés – az akció és a reakció kompenzációjaként – nem alternatíva. Ezért másik orvosságra van szükségünk, ezt adja meg itt Krsna nekünk – ez az odaadó cselekvés. Ugyanolyannak tűnik, de ez teljesen más. Azelőtt is műveltem a kertemet, most is művelem a kertemet – de valami megváltozott. Ha a mentalitásod időközben megváltozik, a cselekvésed más gyümölcsöket fog hozni. Akkor az egyenlet nem úgy igaz többé, hogy ’az akció reakciót eredményez’, hanem úgy, hogy ’az odaadó cselekedet szeretetet szül’. Az egyszerű cselekedet el fog juttatni titeket a karmikus reakciók hálójába. De az odaadó tevékenységek, a lelki tevékenységek hathatósak. Megtisztulást hoznak, felszabadulást hoznak.

Van néhány ember, akinek tej-emésztési zavarai vannak, néha gyerekeknél is van ilyen probléma. Mi a legjobb orvosság, ha gyomor problémáid vannak a tej miatt? Van erre ötletetek?

Válasz: Aludttej?

Szvámí Tírtha: Igaz, honnét tudod?

Válasz: Prabhupád írásaiból.

Szvámí Tírtha: Nagyon jó! Habár a aludttej a tej egy másik formája, az is csupán tej! Viszont képes meggyógyítani a tej által okozott problémát. Hasonlóképpen, a cselekvés – bár egy kissé átalakított formában, odaadó, lelki tettekként  – képes meggyógyítani az egyszerű cselekedetek által okozott problémát. Egyszer megemlítettem ezt egy előadáson, és volt ott egy doktornő – aki gyerekre felügyelt egy gyerektáborban – és ő mondta, hogy: „Igen, a múltkor ez velünk is megtörtént.” Ez egy nagyon jó visszacsatolás volt – a szentírásaink igazak. Éppen ezért a cselekvés által okozott bonyodalmakra az odaadó lelki cselekedetek jelentik a gyógyírt.

[1][1] Bhagavad-gíta 5.1.

[2] Bhagavad-gíta 5.2.

 



Leave a Reply