Calendar

December 2018
M T W T F S S
« Nov    
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31  

Sharanagati

Collected words from talks of Swami Tirtha




Replica Terracotta Warriors near Xian in Shaanxi province, China.   Original Warriors - [url=file_closeup.php?id=4597152][img]file_thumbview_approve.php?size=3&id=4597152[/img][/url] [url=file_closeup.php?id=4484726][img]file_thumbview_approve.php?size=3&id=4484726[/img][/url] [url=file_closeup.php?id=4597176][img]file_thumbview_approve.php?size=3&id=4597176[/img][/url] [url=file_closeup.php?id=4484566][img]file_thumbview_approve.php?size=3&id=4484566[/img][/url]

(részlet Szvámí Tírtha 2013. január 4-én, Szófiában tartott előadásából)

(az előző hétfői lecke folytatása)

Mindannyian sok leckét tanultunk már meg arról, milyen tökéletlen emberekkel találkozni; ezért csak tiszta lelkek szeretnénk lenni. Ez nem túl nagy feladat. Rendben, kis erőfeszítéssel jár, idővel, türelemmel. De megjön, eredetileg tiszták vagytok, lételméleti tisztaságotokat csupán az illúzió felhője fedi be/lepi/takarja, mégis ott van.

Egyszer az én kedves tanítómesterem megkérdezte az egyik tanítványát: „ Mi a koncepciód/az elképzelésed arról, ki vagy te?” Ő azt mondta: ’Ó, Gurudév, én semmi vagyok!’ Gurudév nagyon rosszkedvű lett/zaklatott lett: „Nem, ez ellentmond a filozófiánknak! Te vagy valaki, te vagy valami!”

Tehát kik vagytok ti eredetileg? Isteni tulajdonságokkal bíró/rendelkező lélekszikrák vagytok – szat, csit, ánanda. Örökkévaló lelkek vagytok, teljes tudással bírók, természetüknél fogva áldottak. Tehát a lelki út azt jelenti, hogy a hamis önazonosságból visszatérünk eredeti identitásunkhoz. Ez nagyon egyszerű. A halálból, a tudatlanságból visszatérünk az örökkévalóhoz, a teljes tudáshoz és áldáshoz. És ez azonnal megtörténik, ha tiszta lelkek vagytok. Mi módon lehet ezt a helyzetet elérni/ebbe a helyzetbe kerülni? Odaadásban kell élnünk, ahogy a vers is említi. „Az elméjén és érzékein uralkodó, odaadással dolgozó tiszta lélek kedvel mindenkit, és mindenki kedveli őt. Az ilyen embert, bár állandóan dolgozik, sosem kötik tettei.”[1] Az Istennek való odaadással. Ha önmagadért élsz, nem élsz senkiért, ha a Jóistenért élsz, mindenkiért élsz.

A harmadik szükséges előfeltétel az elme és az érzékek szabályozása. Akkor valami meg fog történni, lesz valami eredménye – mindenkivel kedves leszel, és mindenki kedvesen fordul feléd. Mit gondoltok – melyik a könnyebb? Nagyrabecsülni és szeretni mindenkit, vagy hogy mindenki szeressen titeket?

Válasz: „Én mindenkit szeretek.”

Szvámí Tírtha: Az könnyebb, szerintem nagyon realisztikus vagy. Hát, én idealista és optimista vagyok, de egyetértek veled. Az könnyebb – ha a szerény oldalunkat mutatjuk, és háttérbe húzódunk. Mivel azt hiszem, csupán különleges isteni kegy által történik az, hogy mindenki elkezd titeket szeretni. Bármit meg lehet kritizálni. Ha elértek valamit, mindig fog érni kritika benneteket: „Ó, nézzétek csak ezt az embert, mennyi mindent összegyűjtött!” Ha semmit sem értek el, akkor is jön a kritika: „Ó, ez az ember annyira lusta, még semmit sem sikerült elérnie!” Bármit is tesztek, jönni fognak a megjegyzések.

Tehát valamennyire én is egyetértek: könnyebb megváltoztatni a mi hozzáállásunkat az emberek felé, nagyon szeretetteljes, és nagyon egyszerű módon tisztelni másokat, és várni, akkor várnunk kell. Várni, amíg mások is osztják majd a véleményünket. Az anyagi sík, az anyagi élet azt jelenti, hogy mindenki domináns akar lenni, mindenki az élvonalban akar állni. A lelki hangulat éppen az ellenkezője – mindenki az utolsó sorban szeretne állni.

Volt egyszer egy vita a templomban, és a matadzsik petíciót adtak be  a templom vezetőjének. Ez egy hosszabb lista volt, egyik pontja így szólt: „Szeretnénk mi is az első sorban állni az áratin.” látjátok, mivel általában a férfiak állnak elől, a nők pedig hátul az árati alatt, az imádat ??folytatódik (ezt itt nem értem) – olyan ez, mint egy általános formalitás. Amikor ezt meghallottam, azt mondtam: „Várjatok egy percet, valaki itt nem megfelelően prédikál ezen a helyen!” Mivel ha valakinek ez a nagyon szerencsés és méltóságteljes/tiszteletreméltó helyzete van, hogy a hátsó sorban állhat – ami a mi filozófiánk szerinti, mi utolsók akarunk lenni – és ha valakinek ez a helyzet adatott meg: „Hátul maradhatok!”, de előre akarnak kerülni, akkor ott valami nem működik / rosszul működik. Tehát kétszer is gondoljátok meg, mi a vágyatok!

Ezekből a tanításokból megérthetitek, hogy ’Talán jobb, ha az utolsó sorban ülök a leckén, mivel egyszerű lélek vagyok.” Akkor végül mindenki a folyosón fog ülni, igaz, mivel ’egyszerű ember vagyok’. Ám egy nagyon nagyrabecsült tanítómester így szólt: ’Hát, néhányan az első sorban ülnek, mert megérdemlik. Mások az első sorban ülnek, mert nem érdemlik meg. Néhányan a hátsó sorban ülnek, mert megérdemlik; míg néhányan a hátsó sorban ülnek mert nem érdemlik meg. ’Istenem! hogy ez mennyire bonyolult – hova is kéne ülnöm? Ha előre ülök, talán helyes, talán rossz. Ha hátulra ülök, talán megvádolnak majd. Ám mielőtt teljesen zavarba jönnétek, ne foglalkozzatok túl sokat azzal, hogy előre vagy hátra! Csak üljetek le, és hallgassátok a leckét!

És ápoljuk ezt a törekvést a lelkünkben is – mindenkit értékeljünk nagyobbra, mint saját magunkat. Hiszen ha elég tiszták vagytok, akkor ez a hangulat fog sugározni belőletek és mások is követni fogják a példátokat. Tehát ha mindenkit őszintén próbálunk tisztelni és mindenkivel szelíden és nagyon kedvesen bánunk, akkor, bár ez nem a mi dolgunk, mégis elvárhatjuk, hogy mások is szépen bánjanak velünk.

1 Bhagavad-gítá, 5.7



Leave a Reply