Category RSS

Calendar

October 2018
M T W T F S S
« Sep    
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031  



Archive for October 7th, 2018

against the current

(от лекция на Свами Тиртха, май 2012, София)

Въпрос: Защо злото обзема човека? Дали самият човек го иска? Или просто позволява да се случи?

Свами Тиртха: Много добър въпрос. По какъв начин злото властва над хората? Защо, ако не го искаме? Същият въпрос задал Арджуна на Кришна. Атха кена праюкто ‘ям папам чхарати пурушах[1]  – „Откъде се взима тази сила, която кара хората да вършат грехове?” Никой не иска да е грешен! При все това понякога някаква сила просто ни връхлита и ни обзема – откъде идва тя? Тогава Кришна отвърнал: Кама еша кродха еша раджо-гуна-самудбхавах[2]„Това идва от кама, от желанието. Идва също и от кродха, гнева. И в крайна сметка идва от раджа-гуна, проявлението на страстта.” Така че това е източникът на цялото негативно влияние, което спохожда хората. „Върховният Бог каза: „Единствено и само похотта, Арджуна, родена от досега с материалната гуна на страстта и по-късно превърната в гняв, е всепоглъщащият греховен враг в този свят.” А ето го и въпроса в предишния стих: „Арджуна каза: „О потомъко на Вришни, кое подтиква човека да върши грехове, дори и да не иска, като че тласкан насила?” Така че понякога това е против желанието ни. Ние искаме да сме добри, но потокът на тези влияния е толкова мощен, че просто ни помита.

Тогава идва следващият въпрос: възможно ли е да се противопоставим или не? Защото така много лесно може да си кажете: „О, не е моя грешка, не е мой грях. Просто това влияние ме обзема, аз не съм виновен.” Има ли начин да се устои?

Има. По-нататък се казва: „Тази материална природа е практически невъзможно да бъде преодоляна, тъй като е толкова силна! Ала онези, които Ми се отдадат, могат с лекота да я прекосят.”[3] И така, докато сте под влиянието на материалната енергия, не можете да се противопоставите. Затова трябва да се отдадем под божествената закрила – тогава е съвсем лесно. Как? „Тази Моя божествена енергия, състояща се от трите гуни на материалната природа, е трудно преодолима…” Така че на практика всеки, който живее на планетата Земя се намира под това въздействие. Много, много, много е трудно да се надмогне подобно влияние. Обаче… „Обаче тези, които са Ми се отдали, могат с лекота да преминат отвъд нея.” Много просто. Звучи много просто. Но общовалидно правило е, че за да се избави от едно влияние, човек трябва да се остави на друго влияние.

Така че този е начинът да се противопоставим на порочното влияние. И разбира се, ние се стремим да следваме определени принципи, които ще помогнат в това отношение. Ала в крайна сметка зависим от божествената милост.

Въпрос на Ямуна: Махарадж, няма ли Бог големи очаквания към нас – че трябва да можем да плуваме срещу течението, независимо колко е мощно?

Свами Тиртха: Определено! Определено! Стандартите са високи. Моите стандарти за вас и всичките ми ученици са високи. Така че ако се налага да пожертвам малко топлота, докато ви говоря, не си мислете, че това е от липса на обич. Но какво се случва като плуваме срещу течението? Ще стигнете до извора. Така че ако плуваме срещу течението на материалното влияние, това без съмнение е трудно; обаче така ще стигнете до извора. А изворът е божествен. При извора е божествеността.

[1] „Бхагавад Гита” 3.36

[2] „Бхагавад Гита” 3.37

[3] „Бхагавад Гита” 7.14

 



against the current

(részlet Szvámí Tírtha 2012. májusi, Szófiában elhangzott tanításából)

Kérdés: Miért szállja meg a gonosz az embert? Ő maga akarja ezt, vagy csak hagyja, hogy megtörténjen?

Szvámí Tírtha: Nagyon jó kérdés. Hogyan uralkodik a gonosz az emberek felett? És miért, ha egyszer mi ezt nem akarjuk? Ugyanezt a kérdést tette fel Ardzsuna Krsnának: Atha kéna prajuktó’jam pápam csarati purusah[1]Honnan jön az az erő, ami az embert bűnös tettekre kényszeríti?” Senki sem akar bűnös lenni, mégis néha egy ilyen erő egyszer csak elhatalmasodik rajtunk és uralni kezd bennünket – vajon honnét származik ez az erő? Erre Krsna így felelt: káma esha kródha esha radzsó-guna-szamudbhavah[2] „Ennek forrása a káma, a vágy, illetve a kródha, a harag, s végül a radzsó-guna, a szenvedély kötőereje.” Ez tehát a forrása az embereket hatalmába kerítő valamennyi negatív hatásnak. „Az Istenség Legfelsőbb Személyisége így szólt: Csupán a kéj az, óh Ardzsuna. Ez a szenvedély kötőerejével való társulásból születik, s később haraggá alakul át: ez a világ mindent felemésztő, bűnös ellensége.” Az előző vers kérdése pedig: „Ardzsuna szólt: Oh, Vrsni leszármazottja, mi az, ami az embert akarata ellenére, szinte erőszakkal bűnös tettekre kényszeríti?” Ez tehát néha a vágyaink ellenére történik – ugyan mi jók akarunk lenni, de ezeknek a hatásoknak annyira erős a sodrása, hogy az egyszerűen összezúz bennünket.

Ezután a következő kérdés merül fel: lehetséges-e ennek a befolyásnak ellenállni, avagy nem? Mert ily módon nagyon könnyen mondhatjátok: ’Ó, ez nem az én hibám, ez nem az én bűnöm. Ez csak egy engem ért befolyás, így hát én nem vagyok bűnös.’ Van mód az ellenállásra?

Hogyne volna. Ha tovább olvassuk a szentírást, ezt találjuk: „Az anyagi természet három kötőerejéből álló Isteni energiámat nagyon nehéz legyőzni. De akik átadták magukat Nekem, azok könnyen túllépnek rajta.”[3] Amíg tehát az anyagi energia befolyása alatt áll az ember, addig nem tud neki ellenállni. Ezért kell alávetni magunkat az isteni védelemnek – akkor az nagyon is könnyűvé válik. Hogy hogyan? „Az anyagi természet három kötőerejéből álló Isteni energiámat nagyon nehéz legyőzni. Hiszen annyira erős! De akik átadták magukat Nekem, azok könnyen túllépnek rajta.” Gyakorlatilag a Földön élő valamennyi élőlény e hatás alatt áll, iszonyúan nehéz ellenállni neki. Ámde….”Akik átadták magukat Nekem, azok könnyen túllépnek rajta.” Igazán egyszerű – legalább is annak tűnik. Ez egy általános szabály, hogy ha meg akarunk szabadulni valamiféle hatástól, akkor egy másik befolyásnak kell magunkat átadni.

Ez tehát a módja annak, hogy a bűnös hatás alól kivonjuk magunkat. Természetesen megpróbálunk követni bizonyos elveket, melyek segítenek ebben, de végső soron minden az isteni kegyelmen múlik.

Jamuná kérdése: Mahárádzs, ez azért van, mert a Jóisten kemény elvárást támaszt felénk, vagyis képesnek kell lennünk az árral szemben úszni, akármilyen erős is az?
Szvámí Tírtha: Pontosan erről van szó! Magas a mérce, én is nagy elvárásokat támasztok feléd és valamennyi tanítványom felé. Ha tehát ennek érdekében fel kell áldoznom egy kis melegséget, amikor veletek beszélgetek – kérlek, ne gondoljátok azt a szeretet hiányának! Mi történik, ha árral szemben úszunk? Elérjük a forrást! Ha tehát az anyagi befolyás árjával szemben úszunk, az kétségtelenül nehéz, ám akkor fogjuk elérni az isteni forrást – hiszen a forrásnál lakozik az istenség.

[1] Bhagavad-gítá 3.36.

[2] Bhagavad-gítá 3.37.

[3] Bhagavad-gítá 7.14.

 



against the current

(from a lecture of Swami Tirtha, May 2012, Sofia)

Question: Why is evil overwhelming the person? Does the person himself want this? Or he just lets this happen?

Swami Tirtha: Very good question. How the evil dominates over humans? Why, if we don’t want that? The same question was asked by Arjuna from Krishna. Аtha kena prayukto ’yam papam charati purushah[1] – “Where is that power coming from that makes the human being sinful?” Nobody wants to be sinful! Yet sometimes such a power just comes over us and dominates us – where is this coming from? Then Krishna said: Kama esha krodha esha rajo-guna-samudbhavah[2]“This comes from kama, the desire. This also comes from krodha, anger. And ultimately this comes from raja-guna, this quality of passion.” So, this is the source of all the negative influence coming to the human being. The Supreme Personality of Godhead said: It is lust only, Arjuna, which is born of contact with the material mode of passion and later transformed into wrath, and which is the all-devouring sinful enemy of this world.” And the question also, in the previous verse: Arjuna said: O descendant of Vrishni, by what is one impelled to sinful acts, even unwillingly, as if engaged by force? So sometimes this is against our desire. We want to be nice, but the current of these influences is so strong that it just smashes us.

Then the next question comes: if it is possible to resist or not? Because in this way you can very easily say: ‘Ah, this is not my mistake, this is not my sin. It’s only this influence coming to me, so I’m not guilty.’ Is there a way to resist?

There is. Later on it is said that „Тhis material nature is practically impossible to overcome. Because it’s so strong! But those who surrender unto Me, they can easily cross.”[3] So until we are under the influence of the material energy, you cannot resist. Therefore we have to submit ourselves under divine protection – then it is very easy. How is it? “This divine energy of Mine, consisting of the three modes of material nature, is difficult to overcome…” So practically everybody living on this planet Earth is under this influence. It’s very, very, very difficult to overcome this influence. But… “But those who have surrendered unto Me can easily cross beyond it.” Very simple. Sounds very simple. But this is a general rule that in order to get rid of one influence, you have to render yourself under a different influence.

So this is the way to resist this sinful influence. And of course we try to follow certain principles that will help in that respect. But ultimately we depend on divine mercy.

Question of Yamuna: Maharaj, is it that God has high expectation about us – that we should be able to swim against the current, no matter how strong it is?

Swami Tirtha: Definitely! Definitely! Standards are high. My standards to you and all my students are high. So if I have to sacrifice a little warmth while talking to you, you should not think that this is lack of affection. But what happens if we swim against the current? You will reach the source. So if we swim against the current of material influence, this is difficult, no doubt; but then you will reach the source. And the source is divine. At the source there is divinity.

 

[1] Bhagavad Gita 3.36

[2] Bhagavad Gita 3.37

[3] Bhagavad Gita 7.14